Egy kis faluban megszülettél, hatalmas szeretetben, igazi nagy családban felnőttél, aztán iskolába jártál, kezdett kitágulni a világ, majd a szülői háztól nagyon messzire külföldre kerülve megismerkedtél Apával. Néhány év múlva összeházasodtatok és szépen lassan megérkeztünk mi is: Timike és Noémi - az Arany ember című regény két főhőséről elnevezve.
Nemcsak feleség, barátnő és kolléganő lettél, hanem a legcsodálatosabb Édesanya is, akinek mindig a családja volt a legfontosabb a világon.
Hosszú évtizedekig dolgoztál ugyanabban az iskolában, ahol mi is tanultunk. Emlékszem mennyire klassz volt mindig, hogy bármikor bemehettünk az irodádba és mindig volt a fiókodban egy finom kakaós csiga, vagy perec, vagy ha mást nem is, de egy puszit és egy ölelést mindig kaptunk Tőled. Az égvilágon mindent megengedtél nekünk :) és sokszor a jó szívedet ki is használtuk (emlékezz csak vissza hányszor csináltattam Veled kakaós tejbegrízt, amit végül soha nem ettem meg, vagy próbáltunk hazavinni a 6. emeletre kiskutyát..... a papagájt végül sikerült is :) Sok száz diák került ki úgy az iskolából, hogy ismerték a nevedet és tudták, hogy mindig odamehetnek Hozzád, akármilyen problémájuk van, mert Te mindig szívesen segítettél.
Te voltál a hangosbemondó hangja és Te voltál az, aki több ezer kisiskolás beiratását intézted a tanár kollégák ügyes-bajos dolgaival együtt - mindig szívvel-lélekkel, mosolyogva, ahogyan csak Te tudtad és senki más.
Teltek az évek, nyugdíjba mentél és közben megszülettek a kisunokáid, akik mára már nagyfiúkká váltak. Először Marcika, aztán Kristi, akiket születésük első pillanata óta olyan különleges, odaadó, önzetlen szeretettel veszel körül, amelyet nekünk is adtál és adsz minden nap. Képes vagy fáradtan egész napos utazás után késő délután nekiállni egy finom süteménynek, vagy a kedvenc pizzájuknak, nem számít mennyi idő elkészíteni, Te csak egy dolgot tartasz fontosnak: hogy örömet és szeretetet adj nekik. Te vagy az, aki akkor is kedvesen, megértően fordulsz hozzájuk, amikor rosszalkodnak és az összes felnőtt jogosan megharagszik rájuk, de Te azonnal megbocsátasz, akárcsak nekünk amikor mi voltunk gyerekek, hiszen úgy érzed 'ez a dolgod' - hiszen Te vagy a Nagymamájuk.
Az élet nehézségeiből Neked is kijutott, de mindig is képes voltál és vagy erős és mosolygós maradni, soha nem hátrálsz meg semmitől, hiszen csodálatos vagy, olyan különleges, amilyen senki más a világon!
Teszed a dolgodat nap mint nap, Feleségként, Anyaként, Nagymamaként és bár telnek az évek, megjelent már néhány szemtelen ránc, már csak ünnepi alkalmakra teszed fel a rúzst, a magas sarkút lecserélted kényelmes cipőkre, de hajtupír nélkül ugyanúgy nem mész ki az utcára és ugyanolyan csillogó szemű, mosolygós, cserfes szöszi maradtál, mint kislány korodban és még mindig elvarázsolod az embereket és amikor megtudják, hogy hány éves vagy, mindenki hitetlenül ámul és mondja, hogy legalább 10-15 évet letagadhatnál. Igazuk is van! Mert gyönyörű vagy! Számunkra a legszebb, a legdrágább!
A világ összes kincsét Neked adhatnánk szülinapodra, hiszen mindet megérdemelnéd, minden szépséget és boldogságot. Ehelyett Te adtál és adsz a világodnak - nekünk a családodnak - szépséget, boldogságot, harmóniát azzal, hogy itt vagy nekünk és szeretsz minket.
Férjed, lányaid, vejeid és unokáid nevében ezúton kívánunk Neked nagyon boldog szülinapot és egészséget és azt, hogy minden nap legyen okod nagyon sokat nevetni és örülni!
BOLDOG SZÜLINAPOT!
Nagyon-nagyon szeretünk Téged!
Isti, Timi, Marci, Hugi, Tony, Marcika és Kristi (meg a tekibabák)
E
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése