"Hajcsatok fiúk, hajcsatok"

Ugye nem ismeretlen senki számára az az érzés, amikor egy hideg őszi-téli ködös reggelen sötétben indul el otthonról és alig lát az orrától, a közlekedés pedig rémálommá válik.

Angliában ez az élmény sokkal többször megadatott nekünk, mint Magyarországon, úgyhogy már hozzá is szoktunk. De hogy itt Omanban is KÖD legyen?!? 

Na persze ez a köd kicsit más összetételű. Tévedés ne essék, ez itt homokból áll.....
Mindig is tartottam ettől, mert már hallottam a borzasztó kuwaiti és dubai-i homokviharokról (legutóbb láttuk is, Tom Cruise új Mission Impossible filmjében), de reménykedtem, hogy ha valaha itt is lesz, megússzuk egy enyhébb változattal. Hát megúsztuk:

 

Így nézett ki a műholdas felvétel Omanról a napokban. 

Ez pedig alul egy kép, amit mi készítettünk a tengerparton. Ugye látszik, hogy nem látszik? :)

 

Szerencsére azért nem tart sokáig ez az állapot, tegnap elérte a csúcspontját, úgyhogy jó eséllyel a mostani hétvégén (azaz holnaptól) már sétálgathatunk a szabadban anélkül, hogy porzsák szagot éreznék mindenhol.

Más.

Omanban - mint már írtam - az emberek imádnak a tengerparton piknikezni. 

A part mindenkié és ennek megfelelően a kisgyerekektől az idősekig, nők, férfiak, barátok és rokonok állandóan a parton vannak: játszanak, esznek, vagy csak üldögélnek és beszélgetnek. 

Olyan irigylésre méltóan tudnak minimális hozzávalókkal fantasztikus hangulatot produkálni, hogy a minap mi is elhatároztuk, hogy kertmozit rendezünk a csillagos ég alatt. 

Nem tudom miért hiányzik ez a mentalitás rengeteg magyar családból, hiszen nekünk is van Margitsziget, Balaton, Dunapart, horgásztó, vagy hasonló és ehelyett sajnos nagyon sok család inkább otthon ül és tévét néz, vagy a gyerek a számítógépen játszik. Pedig ez egyáltalán nem pénz kérdése, mert ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, friss levegőn, jó társaságban legyünk nem kell semmi, csak egy hátizsák, meg némi rágcsa és üdítő (ami nyilván a tévé és a számítógép előtt is ugyanúgy 'lecsúszik')....

Le is vittük a jóga matracokat, hátizsákba tettük a túlélőfelszerelést (kaját) és a laptopot a kis hangfalakkal és egy nagyon helyes animációs DVD filmet (Rango), amin rengeteget nevettünk.

Totál sötét volt, de tele volt a part emberekkel: jobbra nézek: piknik, balra nézek, tábortűz, előttem sétáló párok, mögöttem zenélő, gitározó-doboló helyi fiatalok. 

Mindenkinek ajánlom, aki teheti: csodálatos hogy előttünk a tenger csendes morajlása, felettünk pedig a csillagos ég!

Tonyt nemrég a kollégái is elhívták egy igazi arab tengerparti grill-party-ra, amiért csak azért nem irigyeltem, mert nem vega kaja volt. 

Egyébként csak érdekesség: a fehér (vagy néha barna, zöld) omani férfi népviseletet (dishdash) nem mindig hordják a helyiek sem, hétvégén főleg a fiatalok inkább csak farmerba és pólóba bújnak, akárcsak otthon.

Na de néhány további kép a helyiekről.

Nemrég volt a foci vb selejtező és Oman legyőzte Thaiföldöt. 

Már korábban hallottuk, hogy amikor Oman bármilyen sportban győz, a helyiek teljesen kikelnek magukból örömükben és nem ajánlott az utcára menni, de hogy miért is, arra íme néhány bizonyíték:

Aki azt gondolná, hogy a helyi rendőröket cseppet is érdekli, hogy az autókból lógnak az emberek, az nagyot téved. 

Egyáltalán nem érdekli őket. Ez itt teljesen normális. Akárcsak az, hogy ezerrel nyomják a dudát, hogy útkereszteződéseket torlaszolnak el, vagy hogy túráztatják a motort és rallyznak fel-le, non-stop, még éjfél után is. Mi pedig a kedvenc útvonaluk mellett lakunk a belváros szívében, amit imádunk azért, mert tényleg minden itt van 2 percre, de hétvégén esténként jobb, ha nem érünk haza hajnali 1 előtt, mert teljesen felesleges, a zajtól úgysem tudunk aludni, ez itt Oman és itt a fiatalok egyik fő szórakozása hétvégén, hogy minél zajosabb motorhangot adjanak ki autóból, vagy motorból, tökmindegy, csak nagyot szóljon :)

Csak úgy hívjuk őket, hogy HMCS-k, helyi menő csávók, angolul 'local heavies' :)

Múlt hétvégén elhatároztuk, hogy végre elmegyünk kirándulni a wadi-khoz, mégpedig Wadi Shab-ba.

 

 A wadi egyébként kiszáradt folyómedret jelent, a táj pedig csodálatos, hatalmas kövekkel ékesített völgy, körös-körül pedig pálmafák, vízesések, barlangok. 

Hát nagy lelkesen el is indultunk időben (délben, miért is ne a legnagyobb dögmelegben) és oda is értünk 3 óra múlva a közeli faluba, mikor is Tony közölte, hogy ja, mellesleg mindjárt kifogy a benzin, mert hogy elfelejtette teletankolni az autót. 

Na nem mintha itt drága lenne a benzin, 1000 forintért 17,5 litert adnak. :)

De hát jó feleség ugye mit csinál, nem dühös és semmiképpen nem sárkányosodik, még nagyon kemény helyzetben is megőrzi a nyugalmát :)

Csesztetés konfliktus generálása helyett pedig csendben marad és arra gondol, hogy a hallgatás = bölcsesség, vagy inkább mégjobb büntetés?!? :) hiszen a férjének épp elég baj az, hogy azt gondolja, hogy a saját felesége azt gondolja róla, hogy nincs elég esze (ááá, dehogy gondolunk mi ilyet :)

Úgyhogy némi stressz és kitérő után végül újabb 1 óra elteltével, majdnem 4-kor odaértünk a wadihoz.

De mivel 38 fok volt és egy ott sétáló férfi azt mondta nekünk, hogy 10 km séta a "kulcslyuk barlang", ezért ide már nem sétálunk el. 

Úgyhogy az alábbi helyszín a mostani hétvégére marad. Már alig várom!

Na és a wadi után íme néhány újabb ékes bizonyíték arra, hogy a férjem mennyire vicces.

Ezt a reggelit kaptam valamelyik nap, rákhús, dinnye, sajt és némi tőkehalmáj olaj kapszula :)

 

Ez pedig egy másik alkalom, amikor a majmomat olvasásra tanította :)

Emlékszem, Anyukámék mesélték, hogy óvodás koromban volt egy előadásunk, amikor az egyik óvodás társam, névszerint Tornai Norbi királynak öltözött a szerep kedvéért és egy papírt olvasott fel, hogy "közhírré tétetik..." - a papírt kifelé tartva, amitől a szülők dőltek a röhögéstől.... 

A plüssmajom legalább jól imitál :)

Ugye milyen szép? Bal oldalán a Szultán hajójának egy részlete.....hétvégén mindig elmegyünk ide, mert ez az egyik legszebb városrész.

Ezzel a csodálatos képpel zárom a mai bejegyzést és azzal a kívánsággal, hogy még nagyon sokáig itt maradhassunk Omanban, Muscatban, mert nagyon szeretjük az itteni embereket és az ország és ez a város pedig gyönyörű, még akkor is, ha már kezd az idő olyan meleg lenni, hogy a déli órákban már nem nagyon járunk ki, mert elviselhetetlen.

Ja, még valami: 

Drága Kristófkámnak, barátnőmnek Lukács Timurnak és férjének Zsozsónak ezúton gratulálunk az úszóversenyeken elért fantasztikus eredményekhez!!!

És akkor jöjjön a megfejtés a címhez: 

Miért tesz a süket-néma úszóedző csatokat a hajába?
Hogy a versenyzőit bíztatni tudja, mutogatva a csatokra:

"Hajcsatok fiúk, hajcsatok!"

 

VÉGE